Kategória: 2018

Idelenn idegen

· Megjegyzés hozzáfűzése ·

“Ólomsúlyként borul rám a négy fal

Sehol egy óvó, segítségét nyúló kar.

Ülök magányban, a rémisztő hidegben,

Egyedül vagyok, s idelenn minden idegen.

 

Törött szárnyam mögé bújok, félek,

Fényben éltem, nem szoktam a sötétséget.

Ablaktalan börtönöm körülvesz ridegen,

Egyedül vagyok, s idelenn minden idegen.

 

Megsemmisülten kuporgok a sarokban,

Őt keresem a leszűrődő, halk hangokban.

Magányomban már nem értek semmit sem,

Egyedül vagyok, s idelenn minden idegen.

 

Vágyom újra fel az égbe, a magasba,

Szeretnék elbújni a féltő karodban.

De elhagytál, itt hagytál csábos Idegen,

Egyedül vagyok, s idelenn minden idegen.

 

Sebeimet nyalogatom, mint kivert kutya,

Gondom, s szívem összes baját senki sem tudja,

Magam vagyok Önmagam börtöne már,

Egyedül vagyok, s idelenn minden, még a semmi is fáj.”

 

Alien

 

 

Ismét klaviatúrát ragadtam. Hogy ez most meddig fog tartani ismét fogalmam sincs, de igazán erőltetem magam, hogy újra összehozzak valami olvasható félét.

 

A mostani bátorságot és erőt egy kedves új Ismerősnek köszönöm, aki eszembe juttatta, hogy azért Én írni is “tudtam” – “tudok” ha akarok és van rá alkalmam.

A fenti vers saját, a szerző megnevezése nem véletlenül maradt az, amivel anno szignóztam. Barby vagyok, de az írások mindig is Alienek maradnak… 🙂

Ghosting

· Megjegyzés hozzáfűzése ·

Tehát már neve is van a jelenségnek, amibe már olyan sokszor belefutottam?

Nem is annyira ismeretlen verziója ez egy ember lekoptatásának? Pedig számomra elképzelhetetlennek nem tűnt, míg a saját bőrömön meg nem tapasztaltam.

Talán túl sokszor is sikerült belefutnom ebbe a “szakítási” módszerbe. Mikor találkozgatsz valakivel, látszólag jól vagytok, majd egyszer csak eltűnik. Felszívódik. Nem keres. Nem reagál. Mintha nem is létezett volna.

Találtam erről egy jó kis cikket.

Nem idéznék belőle sokat, csak ami számomra kiemelendő.

 

“A 34 éves Juli többször is randizott a Tinderen megismert Balázzsal; napközben egyfolytában írogattak egymásnak, és a levegő csak úgy sistergett közöttük. Két nappal azután, hogy egy egész hétvégét együtt töltöttek vidéken, Juli SMS-ben megkérdezte a férfit, lenne-e kedve egy közös ebédhez, amire soha nem kapott választ. „Nem az fáj, hogy nem kellettem neki, hanem az, hogy ilyen undorító módon felszívódott. Sokkal tisztességesebb lett volna, ha legalább ennyit mond: »Ne haragudj, de nem szeretném folytatni veled, mert úgy érzem, nem passzolunk egymáshoz.«”

Hm… kedves Julinkkal együtt tudok érezni. Nem a kölcsönös szimpátia hiánya a fájó pont az egész felszívódás szituációjában, hanem az, hogy egyre több ember képtelen a kommunikáció legcsekélyebb módjára is. Nem kell felhívni, nem kell találkozni, hisz tudom Én is, hogy kényelmesebb egy gyors üzenet. De nem… sokan még erre sem képesek.

 

“Bár nem lehet általánosítani, de a tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy a kámforrá váló emberek mind hasonló okok miatt választják a szakítás eme megalázó módszerét. Éretlen személyiségek, akik félnek a konfrontációtól, a kínos beszélgetésektől, hiányzik belőlük a mások iránti tisztelet és empátia, illetve szeretnek függőben hagyni dolgokat. “

Ehhez a részhez nem kívánok túl sok kommentárt hozzáfűzni. Akinek inge igenis vegye magára!

 

“Győri Szilvia, a Life.hu szexuálpszichológus szakértője úgy vélekedik, hogy sokkal nagyobb fájdalmat és sérülést okozunk azzal, ha levegőnek nézzük a másikat, vagyis semmibe vesszük, mint azzal, hogy felvállaljuk az elutasítást. „Néhány találkozó után nem kell hosszasan magyarázni, hogy miért döntöttünk a szakítás mellett, és arra is ügyelni kell, hogy az őszinteségünkkel ne bántsuk meg a másik személy érzelmeit. Ám a partnerünk megérdemli, hogy az adott helyzetben tisztán lásson, hogy tanuljon az esetleges hibákból, tehát minden esetben érdemes elvarrni a szálakat, ha úgy érezzük, hogy szeretnénk lezárni a kapcsolatot.” “

 

Nem épp oly kedves ghostingoló emberek, kérem a fenti tanácsok nemtől és kortól független betartását iktatni a hasonló helyzetekben!

 

A life.hu teljes cikkét ITT elolvashatja, akit érdekel.